A szerelem erős szó.
Valyon tudjuk hogy mit is jelent?
Sokak szerint van, hogy első látásra bekövetkezik, de szerintem az csak egyfajta pillanatnyi megmozdulás, egy fellángolás.
Én már kezdem elveszíteni a hitem.
Persze álmodozok mint mindenki. azt remélem hogy egyszer majd boldog leszek énis valaki mellett.
Mint a szépszerelmes történet.
Amikor este leülök filmet nézni és mindenki rátalál az igazira, akkor úgy hiszem hogy igen ez lehet.
Bennem is megvan.
De ahogy telik az idő egyre jobban kezdem azt érezni hogy ezis csak egy mese a szőke hercegről akárcsak a hétfejű sárkány.
Persze gondolhatnánk hogy de van rá bizonyíték hogy létezik a feltétel nélküli szerelem csak az idős párokra kell nézni akik a fél életüket egymás mellett töltötték és boldogok.
De szerintem ez már inkább csak egyfajta tisztelet, a megszokás érzése.
Szeretet igen, de nem szerelem.
Az életem mostanában nekemis olyan akárcsak egy film.
De még csak a szalag közepén tartok.
Hogy mifog történni még nemtudom de ha film lenne akkor mindennek a vége happy end.
Ha meglátom a szívem leáll, a levegőm elfogy és megszűnik körülöttem minden. A világ nem létezik abban a pillanatban, csak Ő és Én.
Majd amikor kecses léptekkel akárcsak egy elérhetetlen tárgy egy varázs egy álom elsuhan mellettem, mikor már nem néz oda én az asztalra dőlök.
Most biztos van aki azt gondolja hogy igen ezaz kislány ez a szerelem.
De nemtudom, mindig van am összezavar, valami elbizonytalanít.
Talán én vagyok az, talán lehetne több is de félek tőle hogy kimondjam.
Mindig önmagamat adom.
Íme bemutatom a kedves és aranyos lányt akinek bármit el lehet mondani, de neki ugylátszik hogy jobban bejönnek a szókimondó szexéhes csajok akikkel mégcsak normálisan elbeszélgetni se lehet. Mégis ők nyerik a jácmát és én meg ittmaradok kevdesnek aranyosnak akinek elmondhatja mint ezt. Én vagyok a barát.
Persze barátokra szükség van... de az emberekben tipikus hogy pont azt nem veszik észre ami a szemük előtt lebeg.
Ha ez most egy film lenne akkor a fiú beleszeretne a barátba.
De az élet tényleg ijen egyszerű lenne?
Ugyanaz a forgató könyv mindig?
Hát nem...
Bár most még énis a happy endben reménykedek, de lehet hogy az én filmem nem a romantikus kategóriát fogja megütni, hanem inkább a tragikusat.
Sok csavarral sok érzelemmel, keveredik benne vígjáték is.
Bárcsak a közepénél tudhatnám a végét.
De ha belegondolok... úgy nemis lenne izgalmas.
Nézzük a dolgok jó oldalát hiszen minden rosszban van valami jó.
Leszek inkább a kedves és aranyos barát, leszek a szemetesláda mert azis jobb mintha a semmi lennék.
És ha majd egyszer elis veszek a saját sűrűmben, majd megtalálom a kivezető ösvényt.
Megtalálom a módját hogy tisztán gondolkodjak.