Kévül boldogít, belül éget.
Mint egy védjegy, mosolygok mert félek,
De mégis mintha kiszívnák a véred.
Hogy biztonságban legyek álarcot feszek fel,
Mert amit érzek nem mondhatom el.
Mintha az ördög pusztítaná a lelked,
Ahoz hogy belém láss meg kell bíznom benned.
Ha nem akartam hogy lebontsad a váram,
Azért van mert benned egy újabb csalódást láttam.
Nyújtsd felém a kezed, hogy melletted boldog legyek.