Megragadod a napot, vagy meghalsz,
Miközben megbánod azt az időt, amit elvesztettél?
Ez nélküled üres és hideg.

Látom égni, érzem, hogy az emlékeim,
Idővel elhalványulnak.
De túl fiatal vagyok ahoz, hogy aggódjak.
Ezek az utcák amiket beutaztam,
Keresztül mennek a multamon.

Most megtaláltalak téged,
Veled tudok látni a ködben,
Átadom neked a halandó életemet.
Bármit negtennék egy mosolyért,
Miközben itt tartalak amíg van idő.
Tudjuk, hogy az a nap elfog jönni,
De nem akarlak elhagyni téged.

Egy új élet ami megváltoztatja ezt a mesét.
Miért nem látjuk előre, hogy merre tartunk?
Keresni fogsz egy másik utat,
Vagy követni fogsz engem a halál falain túl?
Mert mi van, ha örök élet nincs?

Mindenem ami itt létezik,
Nem akarnak nélküled meghalni.
Mondd azt nekem, hogy ami nekünk van igazi.

Mi van ha megint megcsókolom az ajkaidat?
Soha nem akarlak otthagyni téged,
És a veled kapcsolatos emlékeket.

Ezek az utcák amiket beutaztunk,
Nélküled mind hideg és üres lenne.