Kicsi, egyszerű és kiszámítható vagy.
Remélem, hogy majd egyszer,
Felébredsz a sajnálkozásból.
Ez nem egy olyan kis dolog,
Ami szárad, hullik és meggyógyul.
De nem félek meghalni.
Nem félek vérezni és harcolni,
Már nem.
Akarom érezni a bűnünk fájdalmát.
Hagyom, hogy itt hagyj és darabokra essek,
Mert te jobban kedvelnéd,
A felesleges baszásokat.
Te lennél a kis játékom?
Te lennél az ezredik kibaszásom?
De én nem ilyen vagyok,
Megpróbálom lefesteni,
A fekete összetört szívemet.
A szeretet nem olyan,
Mint ha semmi lenne.
Néha egy kibaszott kés a hátamba.

Nézz rám, tudsz mondani valamit?
Megrázom a hajam és úgy teszek,
Mint ha tipikus és mindennapi lennék.
Mit gondolsz, ez én vagyok vagy nem?
Kár, hogy kezd már nem érdekelni.
Én élő vagyok,
Belül tisztább mint valaha.
Nagynak érzem magam,
Többnek érzem magam,
Különlegesnek érzem magam.
Másnak

Nézz rám, nézz rám most!
Én más vagyok.
Nézz rám, nézz rám most!
Én más vagyok.

Kedves vagyok? Flörtölök?
Tökéletes elhelyezést kaptam a listádon.
Elégedettnek látsz a szemeidben.
Én vagyok a legnagyobb rajongód akit kaptál.
Azt látod amit látni akarsz.
De nélküled is lesznek emberek körülöttem.
Nagynak érzem magam,
Többnek érzem magam,
Különlegesnek érzem magam.
Másnak.

Nézz rám, nézz rám most!
Én más vagyok.
Nézz rám, nézz rám most!
Én más vagyok.

Összeszorul a gyomrom,
Mindent mintha megkötöztek volna bennem.
Imádkozok, hogy amit kérek,
Megkapjam.
Imádkozok, hogy nélküled,
Még jobb legyek,
Hogy rájöjj mit veszítettél.
Ez az utolsó dolog, amit,
Látok és érzek,
Hogy elmondom neked;
Más vagyok.
Elmondanám neked, hogy más vagyok!