2009. szeptember 2., szerda

Állandónak veszed a jelenségemet,
Nem tudod, nem tudod hogy nem fogok figyelni rád.
Soha nem hagysz üzenetet,
Néztem ahogy változol,
De te nemtudtál mondani semmit,
És annyira kényszerítővé váltál.
Volt időm megkedvelni téged.
Nem én voltam az aki akart téged?
Nem én voltam az aki várt rád?
Most végeztem, de mielőtt elmegyek,
Azt akarom tőled, hogy tudd:

Ez az amit érzel,
Amikor vársz egy hívásra de az soha nem jön.
Egyszer felébredsz,
Mert neked hiányzik valaki.
Ez az amit érzek,
Amikor a bizalmamat összetörted,
És ott hagytál hogy égjek,
A szélesre nyitott szívemmel.

Akarsz velem találkozni, hogy elmondd miért,
Miért és hogyan.
Nálad volt a szívem.
Ez volt életem kibaszása,
Csak ennyi vagy te.
Most váltottam,
Újra építem magamat,
És talán nem fogok megbocsájtani.
Éppen hogy elfoglak felejteni téged,
És remélem, hogy ez fáj neked.
Nem én voltam az akit felelősségre vontál?
Nem én voltam az akit távolra hajítottál?
De mielőtt mész,
Van valami amit neked tudnod kellene:

Ez az amit érzel,
Amikor vársz egy hívásra de az soha nem jön.
Egyszer felébredsz,
Mert neked hiányzik valaki.
Ez az amit érzek,
Amikor a bizalmamat összetörted,
És ott hagytál hogy égjek,
A szélesre nyitott szívemmel.

Megtanítottad nekem, hogy hogyan lehet útálni téged,
És én annyira szerelmes voltam.
Amikor megpróbáltam megmenteni minket,
Ez nem volt elég.
De hát akkor mi a fasz más kellett volna?
Mert most hogy eltűnök,
Visszakúszol, hogy elmondd nekem,
Én vagyok az egyetlen.
Ez az ahogyan most érzel.

Ez az amit érzel,
Amikor vársz egy hívásra de az soha nem jön.
Egyszer felébredsz,
Mert neked hiányzik valaki.
Ez az amit érzek,
Amikor a bizalmamat összetörted,
És ott hagytál hogy égjek,
A szélesre nyitott szívemmel.

Most akarsz engem?
Mert akkor helyre kell hoznod.
Most akarsz engem?
Mert külömben eltűnök.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése